Tegnap kiderült, hogy nem minden fenékig tejfel, és hogy a hátúszás sem különbözik a gyorstól abban a tekintetben, hogy egyik nap jobban megy, a másik nap pedig rosszabbul. Nemhogy 36 kartempó nem volt elég, de többször is 40 fölé ment ez a szám, pedig igyekeztem figyelni a láb és a kar szinkronjára. Viszont becsületesen leúsztam 80 percet a hóesésben, és csak egyszer karamboloztam útközben. Párszor viszont nekiúsztam a pályákat elválasztó kötélnek, úgyhogy a végére szépen leszedte a vízköves műanyag a tricepszem borítását. Néha már annyira fájt, hogy bosszúból rákiabáltam a kötélre, hogy hagyjon már békén.