Ma 500 m gyors (8:50) után elkezdtem az oda gyors, vissza hát kombókat. A gyors 37-39, a hát 32-34 tempóval ment, azonban idővel a bal könyököm elkezdett fájni. Elgondolkodtam, mi lehet a baj, megfigyeltem a mozgásom, és rájöttem: egyrészt nem hajlítottam be eléggé a karom, másrészt pedig a lábtempóm pont rossz irányba akart mindig forgatni. A jobb kartempómmal szinkronban volt egy nyújtott lábú lefelé rúgás a jobb oldalon, de sajnos a bal kartempó mellett is a jobb lábammal rúgtam lefele (azaz nyolcas lábtempóval úsztam), és ez pont az elfordulás ellen dolgozott.

Így hát ötven perc váltott úszás után elkezdtem folyamatosan háton úszni még fél órát, hogy összerakjam (illetve szétszedjem) a mozgásomat. Teljesen leállítottam a lábtempót és csak karral úsztam, hagytam lesüllyedni a lábaimat. A tempószám felkúszott 36-38-ra, de végre könnyebben fordultam el, mivel a lábam nem dolgozott ellenem. Egy-egy hosszban egész jól összejött a kettes lábtempó, mikor is pont az elfordulást segítendő egy-egy lefelé irányuló nyújtott lábú rúgást indítottam az azonos oldali áthúzás végén. Figyeljük meg a világklasszis japán hátúszót, Ryosuke Irie-t, ahogy minden kartempóval szinkronban egy egész mély lábtempót produkál (meg egy kicsit, hogy összejöjjön a hat). Majdhogynem kettes lábtempó, ráadásul (nem hivatalos) világrekord!