Ma egy óra tíz percet úsztam. Mivel tegnap én vittem a gyereket usziba, rendesen el lettem látva ötletekkel, hogy mit kellene csinálnom (egyben kipróbálhattam azt is, mennyire fáradhat ő el az úszásban).
100 m gyors, 100 m mell, és még egyszer ugyanez volt a bemelegítés. Ezután - lábbójával a kézben - úsztam 200 m gyors lábat (mindkét kéz elöl, levegő előre), majd gyors lábat úgy, hogy az egyik kézben volt a bója elöl, a másik oldalra vettem a levegőt (ezt a másik oldalra is megismételtem). Ezután ugyanezt bója nélkül, majd szép lassan átmentem cipzárazásba, majd egykaros gyorsúszásba úgy, hogy a másik kar elöl volt. Utána jött a sima csúsztatás, majd a folyamatos gyors.
Ezután megint lábbójával a kézben következett 100 m mell lábtempó, majd mellúszás úgy, hogy 2 láb, egy kartempó. Utána sima mell.
Hátúszás következett, először csak láb (mindkét kar elöl), majd "integetés" (a cipzárazás párja háton). Egykaros hátúszás, úgy, hogy a másik kar a combnál van: ez nagyon szépen kialakítja a húzásmintát. A félcsúsztatott hátat kihagytam, mert mostanában úgy érzem, hogy amiatt fájt valami a mellkasom és a hátam sok részén, helyette folyamatos hát következett.
Eszembe jutott, hogy az egykaros gyorsnak a "nehezebbik" változatát, amikor a másik kar a combnál van, kifelejtettem, tehát az jött. Elég nehéz gyakorlat volt, pont ezért úsztam így 300 métert, hogy valamennyire előre is haladjak a végére, ne csak emelgessem magam. A végén úsztam pár hossz sprintet (érzésre nagyon jól ment), gyorsban és háton.
