(124. Dagály) Elvileg ma 6 km séta lett volna az adag - ha reggel nem köszöntött volna heves esőzés az utcán. Így megint az usziba vettem az irányt; a tegnapit még éreztem a karjaimban, sőt, a lábaimban meg a derekamban konkrétan izomlázam volt.
Szóval nem sok reménnyel kezdtem bele a háromszázanként váltott gyors-hátba: olyan fáradt voltam, hogy az energiahiány miatt a sírhatnék környékezett. Ilyenkor az egyetlen, amit tehet az ember, hogy a technikára figyel: hatos lábtempó, gyors kar-előrevitel. A hátnál különösen figyeltem arra, hogy még a kartempó vízfogás-húzás szakaszában előrevágjam a másik karomat, hogy a tolás közben már ne a bumszli fejemmel, hanem a kezemmel szeljem a habokat. Nos, meg is lett az eredmény: a 3 km 1:03:49 lett, tehát a tegnapinál 1:37-tel jobb, sőt, a kétszázanként váltott legjobb 3 km-emnél is jobb lett 10 másodperccel, pedig ott 1600 a gyors és 1400 a hát, itt pedig mindkettő 1500-1500. A részidők: 5:53, 6:58, 5:54, 6:50, 5:40, 6:49, 5:45, 7:03, 5:51, 7:02. Azt lehet mondani, hogy a 300 m hát 7 percen, a gyors pedig 6 percen belül maradt. A tempószámok: gyors - 39-41, hát - 47-49. Azt nem kell mondanom, hogy most csak annyira vagyok kemény, mint a mosott híg fos.
