Október 29-ről 30-ra virradó éjjel rendezték meg a "hagyományos" őszi váltóversenyt Székesfehérvárott. Az eseményt a Sri Chinmoy Maraton Magyarország szervezi, az ételek-italok hús- és méregmentesek voltak megint, a minimum fél órás medencében tartózkodás pedig a sport meditációs jellegét igyekszik hangsúlyozni. Idén még én is méregmentes voltam, egy árva üveg rumot se vittem a megmérettetésre.
A Debreceni Szenior Úszó Klub váltójában Lillával, Rentka Lacival és Szaszkó Jánossal úsztuk a 12 órát. A képlet egyszerű volt: háromszor egy órát kellett vízben tölteni, közben pedig amennyit lehetett, aludni. Az alvás persze megint nem sikerült valami jól: a verseny újra kimutatta a foga fehérjét - nem is a sok úszás készíti ki igazán az embert, hanem az alváshiány.
Hosszú kartempókkal, erőteljesen úsztam, az első óra alatt 3600 métert sikerült megtennem (ennél többet sose sikerült), a második egy óra alatt 3500, a harmadikban pedig 3400 métert úsztam, ez összesen 10,5 km. A csapat 40,4 km-t úszott 12 óra alatt, a dobogótól pedig csak pár száz méter választott el. A régi-új hosszú kartempós (48/50 m) úszás megint bizonyított: hosszabb távokon mindenképp verhetetlen.
