(Dagály 78.) A legrosszabbra számítottam ma a Dagályban: 35 fok, tömegnyomor a medencében. Ehhez képest az utóbbi idők legjobb úszását tudom magam mögött.

Diagnosztizáltam a problémámat: a Swim Smooth szerinti overglider típus minden jegyét magamon hordozom: túlzott siklás, szögletes mozdulatok, kettes levegő, kettes lábtempó. És hogy mi a gyógyulás útja? Figyelni a víz alatti levegőkifújásra, hármas levegő, hatos lábtempó, a ritmus, "flow" növelése. Teknőcös egy kilcsi után (19:43) - miközben szinte teljesen kiürült a "gyors sáv" - levettem a nehezékeket és még úsztam egy kettest (18:54, 18:47). Az úszásom egyre folyamatosabbá vált, a lábtempóm egyre szűkült és a levegőm is egyre kevésbé fogyott. Figyeltem a folyamatos, de nyugodt kifújásra és jobban előre néztem, ezáltal a kartempóim is kevésbé rángattak, és a vállaim is élvezték. Sőt, még gyorsultam is, a pálya pedig teljesen kiürült. El se hiszem, hogy ilyen jól sikerült az edzés...

A vége felé a jobb csípőmnél a lábamat befele fordító izom kezdett beállni (azzal együtt, hogy egyre jobb lett a lábtempóm). Talán a lábfej befelé fordítása a jó lábtempó kulcsa?

A tempószámom végig 40 alatt volt!