Ma szemét kis edzést találtam ki magamnak. Az órámon van visszaszámlálás funkció, mikor is az óra egy megadott időtartamig számol visszafele, amikor nullára ér, csipog, és újrakezdi. Mi sem alkalmasabb eszköz arra, hogy egy megadott tempót tartasson a szerencsétlen úszóval, azaz velem!
Azt találtam ki, hogy a kritikus úszássebességemnél (1:59/100m) kicsit rövidebb időket hagyok a százakra (jelen esetben 1:56-ot), és addig úszom folyamatosan, amíg tartani bírom a tempót. Amikor először "becsippan" fordulás előtt, megállok, felveszem a tappancsaimat, és folytatom ugyanezt, amíg tudom. A kritikus sebességnél azért kell gyorsabban haladni, mert 1000 méter körül akartam váltani a tappancsra, 1:59-cel pedig akár 1,5 km-t is leúszom tappancs nélkül.
Egy szó mint száz, az első hossz elején úgy éreztem az uszony hiánya miatt, mintha a ladikot az evező nyelével akarnám hajtani, de aztán visszaszoktam. 900 méterig bírtam uszony nélkül, aztán 1:56 alatt fel a tappancsot, és még 1200 méter ment tappanccsal. Rendesen kidöglöttem, az első 900 alatt a karom, az 1200 alatt pedig a vádlim-talpam. Azért tetszett ez a móka is, jó lesz máskorra. Ja, végig hármas levegővel; a fejem meg is fájdult egy kicsit a széndioxidtöbblet miatt.