Megdőlt a március hatodika (négy hónap) óta érvényes rekordom 1500 méteren: 29:58 lett végül az időeredmény. Igazából nem rekorddöntögetésnek, hanem egy sima 1500-nak indultam neki, de az előző alkalommal kikísérletezett technikával olyan jó lett az első ötszázam (9:53), hogy a második ötszáz alatt (amit még mindig hármas levegővel úsztam) már lelki szemeim előtt lebegett a legjobb másfél kilcsi. Pont ezért bosszantott fel, hogy "csak" 10:11 lett, és ezért kezdtem a kettes levegővel történő izmulásba, aminek egy izzadságos 9:53 lett az eredménye. Érdekes, hogy az első és a harmadik, bár ugyanolyan időeredményt hozott, érzetre mennyiben különbözött...
A rekordot nem a jó állóképességemnek köszönhetem, hisz még mindig köhögök egy kicsit a megfázás után. Szerintem a következőknek tulajdoníthatom a jó időeredményt:
- Sok technikázás: a váltott karú úszás, az "egykezes", és az öklözés sok mindent megtanított az áthúzás (és légzés) fizikájával kapcsolatban
- Rögzült magas könyök áthúzás közben (a "gézás" széles és magas könyököt már készségszintre fejlesztettem)
- Rövidebb, gyorsabb úszások (200-as intervallumok), melyek a kettes levegővételemet tették természetesebbé
- Sok lábtempózás