Már jó ideje minden alkalommal sikerül egy órát úsznom folyamatosan, csúsztatva, 33-35 kartempóval, rendes, majdhogynem erős hatos lábtempóval, jobbra kettes levegővel. A mozdulatok már természetesek, nem kell "kitekernem" se a vállamat, se a nyakamat hála az elfordulásnak, amire a lábtempó jelentősen rásegít.
Ami még nem kiforrott, az a kartempó vége. Néha úgy érzem, szó szerint "elkapja" a víz a kezemet a húzás végén, szinte nehéz kiemelnem a vízből. (Nem tudom, ez jó-e, bár valami azt súgja, hogy nem.) Főleg akkor "fogok rákot" (evezős terminussal élve), amikor egy kicsit rá kell gyorsítanom, mert előzök. Talán vissza kéne feszítenem a tenyerem a tempó végén, hogy a haladásra merőlegesen álljon? Nyilván az tartja vissza a kezem, hogy a kézfejem egy síkban marad az alkarommal a húzás legvégén is, és ezáltal szépen "lapátolom" kifele a vizet a medencéből. Legközelebb majd figyelek erre is. (Vajon itt is eltolásnak hívják-e ezt a fázist?)