Ma egy barátommal úszkáltunk a 25-ös medencében, pár hosszat meghúztam, így a következő idők születtek vízből indulással:
- gyors 18 mp
- hát 22 mp
- pillangó 20 mp (!) - ez azért meglepő, mert soha sem szoktam pillangóban úszni, mert állítólag rosszat tesz a gerincnek. Kár...
A pillangónál azt éreztem, hogy a kiemelkedés miatt nem "tart vissza" annyira a víz. A gyorsnál meg a hátnál rettentően meg kellett küzdenem a víz ellenállásával. Egyébként pedig a váltott karú csúsztatást kultiváltam erős lábtempóval, fül melletti karral, hogy az ellenállásom csökkenjen... addig se szívatom a jobb vállamat. Így a 25 méteres medence mindig 20 csapás alatt sikerült, 18 körül. Érdekes, hogy a testhez közeli áthúzás nagyon természetesnek tűnik így, csak a csapásszám egy kicsit megemelkedik, úgy látszik, az ilyen kartempó (amikor nem "függőleges" az alkar), kevésbé hatékony, de "kedvesebb" a vállamhoz. A szokásos "Géza úszás" olyan csapkodásnak tűnik az elegáns, nyújtott karú sikláshoz képest... kár, hogy gyorsabb!
Egyébként meg azt kellene kidolgozni, hogy váltott karú úszásnál a lábtempó akkor segítsen rá, amikor az áthúzás épp gyengébb (ill. nincs, a karon siklok). Sajnos önkéntelenül is az áthúzás közben erősítek be lábbal, pedig akkor kéne, amikor a karjaim "pihennek". Ha mellúszásban megy, akkor gyorsban is mennie kell. Úgy érzem, sokkal jobban haladnék, kevesebb erőfeszítéssel.