Ma reggel lementem az usziba azzal az eltökélt szándékkal, hogy - tekintettel a közeledő Balaton-átúszásra - leúszom 4 km-t, hogy megerősítsem magam abban az elképzelésemben, hogy le tudok úszni 5,2 km-t is. Nos, szégyenletes, de bevallom: a tervezett 11:30-as tempóval összesen egy 500-at úsztam le... Elfelejtettem megköpködni a szemüvegemet, ezért folyton bepárásodott, a sávokban keresztben beszélgető nénik, az unalmas tempó... Egyszerűen nem akartam tovább úszni. Éreztem, hogy jobban elfáradtam attól a rettentő lassú tempótól, mint kellett volna. Hiába, három hét Kuba, a sok rum és szivar és nuku edzés után mit is várjak?
Viszont odakint gazdagodtunk két videóval, ami a blog szerzőjét ábrázolja úszás közben.
Az elsőn erős alkoholos befolyásoltság alatt úszom María la Gordánál a Karib-tengerben. A tempó olyan 4 km-es (kb. 11:30 / 500 m), kihasználom, hogy a nagyobb felhajtóerő és a nyugodt víz miatt nem kell emelgetni magam, ezért erősen hajlított kézzel, ám normális vízfogás nélkül úszom (azaz a kezemet rögtön befelé hozom, ezért egy kicsit oldalazok a csapás elején). Nem mellékes, hogy az egyik ilyen úszás közben egy két méteres barrakuda keresztezte az utamat, s ezért nem kicsit szartam be.
A másodikon a Las Terrazas hotel medencéjének opálos vizében mutatok be egy gyorsabb (kb. 9:30 / 500 m) tempót nyújtottabb kézzel (Géza úszásban). Ezt legjobb pillanataimban is csak 500 m-ig tudom tartani általában.
Egyébként a mai úszásnak is volt eredménye, elkezdtem játszani a vízfogásokkal, kifejezetten erőltetve a kezem kifelé mozdítását (az "S" alakú áthúzás elejét) a vízfogásnál. Így jobban meg tudom fogni a vizet, és ez a csapásszámomban is látszott. Míg általában 46-48 csapással teszek meg 50 m-t, az erőltetett vízfogással ez lement 42-44-re. Úsztam egy viszonylag gyors, 42 másodperces ötvenet is a végén.
