Ma reggel a tegnapi edzést ismételtem meg, csak épp jobb időkkel. A 200 láb 6:33 lett, utána az ezer méter 9:44 + 9:27 = 19:11! A második 500 végén száz métert kettes levegővel úsztam, de egyébként végig hármassal. Mire figyeltem:
- Áthúzás ellen fordulni. Már-már úgy éreztem, hogy nem is az áthúzás miatt fordulok a tengelyem körül, hanem fordítva: a forgás miatt húzok át. Ez nagy erőt ad!
- Gyors, magas, de szűk előrenyúlás. A fül mellett ér előre a kar, de egy kicsit szélesebben fogok vizet, hogy ne nyúljak keresztbe.
- Mivel tisztában voltam vele, hogy a lábtempóm még nem elégséges, hagytam is a francba, épp csak lefeszítettem a lábfejem. Ügyeltem, hogy minden kartempónál érezzem, hogy a lábam kiér a felszínre. Légvételnél kicsit rásegítettem egy dupla "rúgással", hogy a karom hosszabb ideig elöl lehessen.
- Nagyon fontos: folyamatosan áthúzás van valamelyik oldalon, hála a gyors előrenyúlásnak.
- A mínusz egy kiló, amit a Balaton-átúszásnak köszönhetek, na az is segített, talán.
A tappancsos lábtempó 500 méter 11:53 lett.
A hétvégi versenyekre készülődvén vettem egy neoprén mellényt, hogy ne fázzak annyira. A szövet sapkám mellé pedig egy szilikon sapit, hogy a fejem se fázzon annyira. Holnap kipróbálom a medencében, milyen így az úszás...
(A neoprén mellényen az eladónő rajta felejtette a lopásgátlót, amit egy forrasztópáka és egy olló segítségével sikerült hangtalanul eltávolítanom, hogy a gyerek ne ébredjen fel. Persze közben megsütöttem a hüvelykujjamat a pákával, úgyhogy volt nagy öröm.)