Mára "mértéktartó" edzést terveztem. Ne legyen se túl hosszú, se túl rövid - legyen két kilcsi, a huszadikai versenyt szem előtt tartva. Ne legyen se túl gyors, se túl lassú: az órát 2 perces százakra állítottam. Ha végig bírom, meglesz a legjobb 2 kilcsim, negyven percen belül.
Az elején éreztem, hogy ez mégse olyan lassú tempó, és csipkednem kell magam. Félig csúsztatva úsztam, jobbra kettes levegővel, 38-39-es tempószámmal. A végére egész rövidnek tűnő táv 39:56 lett. A hátamat éreztem egy kicsit, de ez megszokott...
Update: estére már nem fáj a hátam, sőt, annyira se, mint tegnap ilyenkor. Valószínűleg ez amolyan "gyógyító" hátfájás volt.