hmmmm... ezek szerint elfelejtettem mondani, hogy technikázás közben ne mérj időket, nincs értelme. Ezeknek a gyakorlatoknak a helyes technika éreztetése és begyakorlása a célja és lényege, nem az, hogy ha ezt kipróbálod, azonnal gyorsabb is leszel ettől. Más technika más izmokat terhel, vagy máshogy terheli az izmokat, és sokat kell még terhelned őket, hogy gyorsabb is legyél, de gyakorlás közben eleve lazán úszunk, a ritka kartempós hosszoknál is. Most még semmit nem mutat az óra, vedd is le egy ideig, én ezt tanácsolnám.

@FüziMedve: Csak rajtam maradt... :) Gondolod, hogy deprimál, hogy tudok 25 másodperccel jobb száz métereket is úszni nem sokkal több erőbefektetéssel, ha nem figyelek a csapáshosszra? :) Áá... :D

Na jó, az óra itthon marad holnap. De lehet, hogy felveszem az uszonyt, attól kicsit jobban haladnék, meg a lábtempóm is jobban szinkronba hozhatnám a lassú technikázással. Csak az a baj, hogy ha megszokom az uszonyt, nagyon rossz levenni. (Pedig tényleg nem nagy, ilyen: www.amazon.co.uk/Arena-Powerfin-Training-Flippers/dp/B000G2NMDO)

www.amazon.co.uk/Arena-Powerfin-Training-Flippers/dp/B000G2NMDO

A kiindulópont a videód volt, amiből azt láttam, hogy jók az alapjaid, de még vannak részmozdulatok, amin szerintem javítanod kellene. Ezt támasztották alá a különböző mért időid és a tempószámaid. Ha olyan időid vannak, amilyenek most még, ellenben rendszeresen úszol és nem is keveset, ez is azt jelenti, hogy nem elég hatékony az úszásod a feltételezett állóképességedhez és ez alapján saccolt erőbefektetésedhez képest. Ha nem elég hatékony az úszásod, ez csak attól lehet, hogy a lehetségesnél jóval nagyobb a közegellenállásod, ami azon a technikai szinten, ahol most tartasz, a megítélésem szerint még sokkal kevésbé alkati, mint úszástechnikai vonzatú. Ennek megfelelően a célod szerintem az kell, hogy legyen, hogy az egész mozdulatsort részletekre bontva olyan gyakorlatokat végezz, amelyek segítenek a részmozdulatokat egyenként hatékonyabbakká formálni, úgy módosítani, hogy egy-egy periódust kevesebb erővel és kisebb közegellenállással találkozva oldhass meg.
Ezek a részmozdulatok nincsenek olyan sokan, hogy ez a komplex feladat reménytelenül sokáig tartson, míg eredményt mutatna fel Számodra, de nincsenek is olyan kevesen, hogy ki lehetne egyetlen gyakorlatot találni, mely minden részmozdulatot az optimálishoz korrigálna. Éppen ezért, miután az ember elemezte a teljes mozdulatsort és megállapította a részmozdulatokról, melyik tér el annyira az optimálistól, hogy mindenképpen korrigálni kell, ezeket aztán priorizálni kell, és olyan gyakorlatokat keresni, melyek legfeljebb két-három részmozdulatra való odafigyelést igényelnek, mert többre egyszerűen nem tudunk odafigyelni kellően. Pl. ha elő lenne írva, hogy egyszerre figyelj oda a távoli vízfogásra, a húzásmintára, a tolás teljes kivezetésére, az alacsony kézfej- és a magas könyöktartásra, és ne legyen nagy amplitúdójú a lábtempód, ennyi mindent képtelenség folyamatosan kontrollálni. De mondjuk az első kettővel, esetleg hárommal egyszerre még elboldogulsz.

Szerintem a távoli vízfogás, a tolásig kivezetett húzás és a szűk, alacsonyan vezetett kézfej - magas könyök kombó elsajátításáé az elsőbbség, ezek a legfontosabb dolgok. Bármely gyakorlat jó, amely célja ezek valamelyike vagy mindegyike. Ha ezen gyakorlat nehézkesen hajtható végre (mert pl. még egyéb, a gyakorlat megfelelő végrehajtásához szükséges részmozdulatok nem elég jók, vagy egyéb problem merül fel, amely túl zavaró ahhoz, hogy eléggé oda tudjál figyelni a gyakorlat lényegére, céljára), akkor bármilyen hagyományos vagy kreatív ötletnek helye lehet, be lehet építeni a gyakorlatba annak érdekében, hogy ez a zavaró tényező megszűnjön. Így tehát, ha túl lassan haladsz a zippzár közben és ez zavar vagy akadályoz a gyakorlat végrehajtásában és a lényegre való teljes odafigyelésben, akkor valamivel elő kell állítani a kellő sebességet. Ez lehet TEA vagy uszony. VISZONT!!! nagyon fontos, hogy tudd, ezeket azért használod, hogy kiiktasd a problémát, nem azért, hogy ez is elvonja a figyelmet, pl. élvezd a sebességet, feleslegesen gyorsan ússz, stb.! Szóval mindig az eredeti cél a fontos, nem az, amit a segédeszközből ki tudsz hozni.

@FüziMedve: Értem, és érzékelem is. Hetente egyszer egy barátommal szoktunk lemenni úszni, aki még annyira kezdő gyorsúszó, hogy én tanítgatom. :) Miközben úszkálunk, én mindenféle (netről ellesett) gyakorlatokat végzek, hogy nagyjából egy tempóban haladjunk. (Ő még örül, ha eljut a medence egyik partjától a másikig, bár már sokat fejlődött, a fejét pl. nem emeli ki mellúszóként, hogy levegőt vegyen, és a könyökét is hajlandó néha behajlítani.)

Szóval amióta van heti egy ilyen "játszós" úszás, a mért időim elég sokat javultak. Nyilván nem lettem hirtelen erősebb. Inkább úgy érzem, hogy a különböző gyakorlatok (pl. csúsztatás, egykaros úszás) több "opciót" adnak a továbbhaladásra úszás közben.

Valószínűleg, ha eljutok valami elfogadható szintre, már nem lesz mindig kérdés, mit csináljak a következő csapásban.

Egy kérdés: ezek a gyakorlatok (pl. a váltott karú csúsztatás) annyira más mozgást erőltetnek az emberre, mintha nem is egy úszásnem ("gyorsúszás") lenne. Szerinted nem lehetséges, hogy az ember ilyen gyakorlatok nélkül, egyszerűen csak amiatt javuljon, hogy sokat úszik és természetes, hogy spórol az erejével?

Lehetséges, csak nem ez a jellemző. A sok és főleg az erőltetett úszástól a többség ha valamennyire jobb is lesz technikailag, ez egyszerűen össze sem mérhető azzal, ha céltudatosan és sokat foglalkozik a technikájának a javításával. Aztán van olyan típus is, aki mégis sokat fejlődik attól, hogy többet és egyre nagyobb erőfeszítéssel úszik, egyre hajtósabb edzéseken, ilyenkor szerintem "zsigeri" a javulás és egyszerűen abból adódik, hogy a test automatikusan és folyamatosan ellenkezne az erőltetett menet ellen, de ha az akaraterőt nem tudja legyőzni, a kemény erőfeszítés miatt kénytelen ösztönösen keresni a vízben azt az opciót, mely kevesebb energiába kerül, és minden olyan részmozdulatnál igyekszik minden lehetséges erőfeszítésen spórolni, ellazítani az izmokat, ahol csak lehet. Ezáltal is nagyot javulhatnak az időik, de ez csak részsiker, mondom, az ösztönös javulás soha meg sem közelítheti a tudatos és kitartó munka eredményét.

Ha sokat futsz, egy idő után ösztönösen is megtanulja a tested azt, az izmaidon mikor mennyit lazíthat, megtanulja az erőbeosztást, még a légzésre is rájöhet. Körülbelül ilyen az úszás is, viszont az optimális technikára véleményem szerint soha nem fog rájönni a test magától, nem véletlen, hogy még a legjobbaknak is folyamatosan karban kell tartani az egyébként szinte tökéletesre fejlesztett mozgásukat.

Na ettől mindig kedvet kapok.

www.youtube.com/watch?v=nzWzZb1niIQ

Ahogy a mellúszók "béka" lábtempójánál, csak itt a karok. Teljesen keskeny siklás közben, azután az oldalváltásnál (vízfogásnál) milyen széles, és rögtön maga mögé utasítja a vizet... Aztán megint keskeny a másik oldalon. Szép.