500 méter hát után 4x400 méter gyorsnak álltam neki az állítólagos CSS-emmel, azaz 1:40-es százakkal (6:40 / 400 m). A csippanást 50 másodpercre állítottam, így minden fordulónál csipogott az órám és a négyszázak közötti 50 másodperc pihit is pontosan kimérte. Nem nagyon bizakodtam, de belevágtam.
Az első kettőt hármas levegővel úsztam, néha bepróbálkoztam a dübörgő lábtempóval, de attól csak lassabban haladtam. A harmadikban éreztem, hogy kettesre kell váltanom a légvételt és el kell nyújtanom a tempókat - az akkor már 44 körüli tempószámom lement 40 alá a jobbra kettes levegőtől, a lábtempóm is szinkronba került és "visszahoztam" a csipogást. Az utolsó 400-at már jobbra kettessel úsztam, és egész simán meglett.
A végén 500 háttal vezettem le. A hátúszás nagyon jót tett a vállamnak és a hátamnak, sokkal stabilabbak nagyobb erőkifejtés közben is. Egy hónapja még az 1:40-es százakról (főleg 1600 méteren keresztül) nem is álmodhattam volna!