A tegnapi triatlonváltó, amit nem mellékesen - "úgy tűnik", de erről később - megnyertünk, rávilágított pár dologra az úszással kapcsolatban. Egyrészt a 750 méteren elért 12-13 perces időm nem rosszabb a triatlonos átlagnál: a legtöbben e körül futottak ki a medencéből. Csak a legjobbak úsztak 10-11 percet, és ők nem voltak túl sokan. Másrészt arra is rájöttem, hogy néha egész meglepő problémák képesek befolyásolni egy verseny eredményét. Szerintem 20-30 másodpercet vesztettem amiatt, hogy úgymond "beszorult a levegő", illetve valami egyéb miatt végig szúró fájdalom volt a jobb oldalamon, ami természetesen a 250-750 méteres szakaszon végig kitartott, de amint kimásztam a medencéből, elmúlt. Úszás közben egyszerűen nem tudtam olyan mozdulatot tenni, hogy megszabaduljak ettől a szúró, görcsölő érzéstől. Utána kell néznem, mi lehet ez, és mit lehet tenni, hogy ne legyen.

Az úszást negyedik helyen zártuk, a kerékpár alatt (20 km) a csapat "motorja" teljesen felzárkózott az elsőre, majd a futásnál megtörtént az az eset, ami miatt az elején azt írtam, hogy "úgy tűnik", nyertünk. Tudniillik az első helyről a futó egy körrel korábban befutott a célba, mint mi, de erről a versenybírók még hosszú órák után sem tudtak megegyezni, hiába a csipes körszámlálás, időmérés, miegymás. Sajnálom, hogy sikerült a szervezőknek a végére elrontaniuk a versenyt, mi pedig, annak ellenére, hogy nyertünk, érem nélkül hagytuk el a helyszínt, bár ígéretet kaptunk az érmek utólagos postázására.

Ahogy barátom helyesen megfogalmazta az egyik versenybírónak: ez "tiszteletlenség" a versenyzőkkel szemben, akik felkészültek, mindent beleadtak, és a végén... nem, nem az a baj, hogy érem nélkül mennek haza, hanem, hogy eredmény nélkül. Egyszerűen a versenybírók képtelenek voltak ellátni a feladatukat, és elbírálni az esetet!