Azt, hogy nem olyan egyszerű az úszó szakma, a mai kudarcom is mutatja. Csak egyetlen pontot akartam javítani a "golfomon": azt terveztem, hogy 1:52-es százakat fogok úszni 38 helyett 37 kartempóval. Hét- nyolcszáz méterig szenvedtem, sokszor - szégyenszemre - 37 helyett 38-at számoltam ötvenen, és folyamatosan maradtam le a csippanástól. Húsz perc körül megálltam, és átállítottam a részidőt 1:54-re - a golf javítása itt sem sikerült, nem ment a 36-os tempó. Ellenben éreztem, hogy az alacsony tempószámért a hosszú kisiklásokkal "csalok", és pont ez az, ami miatt rosszabbak lesznek az időim - olyan sokáig siklom, hogy szinte már megállok. Ja, és ennek a folyamatos állórajtnak a vállaim se örülnek.
Ezután úsztam egy kicsit csak úgy, hármas levegővétellel, rövid kisiklással és nem nagyon csúsztatva - az ötvenek 34-35 kartempóval sikerültek.
Valószínű, hogy az 1:52/38 ment volna, de én elérhetetlen célt tűztem magam elé.
Apropó, célok. Itt van 2012, a sportban milyen célokat tűzünk ki, emberek?
Nekem van pár célom, de a legfontosabb: 1:45-ön belüli Balaton-átúszás. Ha esetleg elmaradna, azért illene tudnom, ez kb. milyen "medencés" időeredménynek felel meg.
Az idei évet alapul véve, mikor is 2 órát úsztam, ha arányosan leosztom az akkori CSS-t (2 perc / 100 m), akkor az 1:45-ös 100 méter (26:15 / 1500 m) már elég lehet. Jó lenne mindezt max. 41-es tempószámmal úszni.
A nyári 3 km-es időmből pedig 52:30-as 3 km "esik ki" célként.
